GYIK
-
Meg tudom otthon javítani?
-
A turbók igen magas üzemi fordulatszámon (akár 280. 000 1/min) működő berendezések. Javításukhoz, felújításokhoz speciális eszközök és gépek szükségesek. Mivel itt forgó mozgást végző szerkezetről van szó, a legfontosabb lépése a javításnak a forgórész kiegyensúlyozása (centírozása). Ennek hiányában a turbó nem üzembiztos, komolyabb károkat is okozhat. A turbó felújítását bízza mindig megfelelően felszerelt szakműhelyre.
-
Be kell járatni a turbót?
-
A mai modern technológiával gyártott berendezéseknek nincsen szüksége a “bejáratásra”. Azonban a beépítést követően soha nem árt az ellenőrzés.
-
Mennyibe fog kerülni?
-
Egy meghibásodott turbó esetében a pontos árajánlat adása az alábbiak szerint, történik:
- A turbó beazonosítása a cikkszám alapján.
- A turbó szétbontása, megvizsgálása.
- Az árajánlat elkészítése.
Telefonon keresztül, látatlanban, részleges információk alapján, ez nem lehetséges, mert az egyes alkatrészek árai, gyártmányonként és típusonként igen különbözőek lehetnek. A megbontásos hibafelmérés nélkül nem állapítható meg hogy van-e valami belső sérülés, ami alkatrész cserét igényel.
Különleges turbók esetében, mint pl.: a változó geometriájú vagy golyóscsapágyas turbóknál a javításra, korlátozott mértékben van lehetőség.
FONTOS!
A MEGBONTÁSOS HIBAMEGÁLLAPÍTÁS UTÁN, A SZÉTSZERELT BERENDEZÉSEK EREDETI ÁLLAPOTA, A RÉGI, HASZNÁLT ALKATRÉSZEKKEL NEM ÁLLÍTHATÓ VISSZA. A TURBÓFELTÖLTŐKET MÉG AZ ÜGYFÉL KÜLÖN KÉRÉSÉRE SEM SZERELJÜK ÖSSZE! -
Lehetséges-e az utólagos turbósítás?
-
Bármilyen üzemű szívómotor turbóssá való átalakítása műszakilag megoldható. Csak figyelembe kell venni, hogy nem elegendő csak a turbó fizikális felszerelése a motorra. Hanem a gyujtás- és üzemanyagellátó rendszer átalakítása is szükséges, a megfelelő működtetéshez. Ezek a rendszerek módosítása nélkül a motor nem fogja elérni, a kívánt teljesítményt, és emissziós értékeket.
Feltétlenül figyelembe kell venni azt is, hogy szívó, és a turbós motorok közötti sűrítési viszony különbség van, emellett a motor más részeiben is lehetnek szerkezeti különbségek. ( dugattyú, hajtókar, belső hűtőrendszer ) A szívómotor belső komoly átalakítása nélkül nem lehet magas töltőnyomást, ill, szállítási mennyiséget elérni.
-
Mi okozza a tengely lógását?
-
A turbók forgórészénél lévő olajfilm részére kialakított hézagok, összeadódása okozza a tengely radiális lógását ami teljesen természetes. Ha tengelyirányú (axiális) lógást tapasztalunk az már szerkezeti károsodást jelent.
-
Nyomáscsökkenés?
-
Ez azt jelenti, hogy valahol a kipufogó, vagy levegőrendszerben tömítetlenség állt be. Vagyis a turbó által előállított nyomás a szabad légtérbe távozik. Pl. alkatrészhiány, szakadás. Más esetekben az üzemanyag ellátó rendszerben beállt hibák is okozhatják, mivel a lecsökkent üzemanyag mennyiség hatására a tökéletlen égés, nem képez elegendő kipufogógázt a turbó működtetésére.
-
Mi okozza a “fütyülést”?
-
A turbó működésénél fogva zajt kelt, de a motor szívó- és kipufogórendszerétől függ, hogy hallható-e ez az üzemelési zaj normál állapotban. Ha a normál állapottól eltérően zajt hallunk akkor az vagy tömítetlenség, vagy valami zavarja a gázáramlást a rendszerben.
-
Szükség van a motor visszahűtésére?
-
Tartós vagy nagyfokú terhelést követően (vontatás, hegymenet) szükséges a motor visszahűtése, mert az olajnak a kenésen kívül nagy szerepe van a hőelvonásban is. Maximális terhelés mellett a kipufogógáz hőmérséklete elérheti a 800-900 C°-ot is. Ha ilyen állapotban hirtelen megállítjuk a motort, egyrészt megáll az olaj áramlása is, és a turbó a tehetetlenségétől magas fordulatszámon forog tovább olajellátás nélkül. Másrészt az olaj hőelvonási képessége nélkül a turbó belső falára feltapadt olajfilm megég, és kikokszosodik. A felrakódott koksz eltömítheti az olajvisszafolyás útját, és meghibásodásokat okozhat.
-
Az intercooler növelheti a motor teljesítményét?
-
Közvetetten bár, de igen. Nem kifejezetten az intercooler felelős a nagyobb teljesítményért, hanem az általa jobban visszahűtött levegő, amit a motor beszív. Mivel az alacsonyabb hőmérsékletű levegőnek kisebb a térfogata, ezért nagyobb mennyiség sűríthető be a motorba.
-
Hogyan működik a szabályzószelep. ( W.G. )
-
A szabályozószelep kialakításától és működési elvétől függetlenül a töltőnyomás kontrollálására szolgál. Feladata hogy tehermentesítse a turbót, és elvezesse a felesleges kipufogógázt, így csökkentve a töltőnyomást. Működési értéke típusonként változik pontosan kalibrálva az adott motorhoz.
Szabályzási lehetőségek:
- Normál nyomásszabályozás
- Vákuumszabályozás
- Elektonikus szabályozás
-
Töltőnyomás állítás?
-
A töltőnyomás állításának lehetősége a turbó típusától, és annak szabályzási módjától függ.
- Normál nyomásszabályzásnál, csak a kívánt érték beállítása szükséges a szabályzó szelep rudazatával.
- Közvetett szabályzó rendszereknél a szabályzó egység átállítása a megoldás. Ilyenkor a szabályzószelepre csak egy alacsony vezérlő nyomás hat.
- Az elektronikusan szabályzott berendezések esetén a jármű vezérlő elektronikájában kell véghezvinni a módosítást.
- A külső szabályzóval ellátott autóknál a szelep határoló elem beállításával lehetséges a módosítás.
FONTOS! BÁRMILYEN GÉPJÁRMŰBEN, VAGY MOTORON A SZABÁLYZÁSI ÉRTÉK MEGVÁLTOZTATÁSA, EGYÉB BEÁLLÍTÁSI KÖVETELMÉNYEKET IS TÁMASZT. VALAMINT A GARANCIA, VAGY JÓTÁLLÁS MEGSZŰNÉSÉT EREDMÉNYEZI !
-
Turbó Késés?
-
A “késés” azt az időbeli késést jeleni, mely a fojtószelep kinyílása és a motor “válasza” a nyomás megnövekedése közt telik el. Ez az idő gyártónként ill. típusonként is változhat, függ a turbó méretétől, a motor teljesítményétől, a kipufogógáz nyomásától, hőmérsékletétől… stb.
-
Nyomás kezdet?
-
A nyomáskezdet azt a motorfordulatszámot jeleni, amikor a turbóba beáramló gáz sebessége elegendő ahhoz, hogy a turbó által előállított nyomás érezhető / mérhető legyen.